úgy tűnik,én csak ilyen szakaszosan tudok blogot szerkeszteni.hol nem írok 1 hónapig,hol meg annyi mondanivalóm lenne,hogy csak úgy össze vissza kavarognak a fejemben...

van egy lány

próbálom bele képzelni magam a helyébe

próbálom megérteni

nézem külső megfigyelőként

és mint a háromszög egyik csúcsaként

...de igazából mindig máshova lyukadok ki.van,hogy azt mondom,ez csak valami hülye gyerekes rajongás,máskor csodálom az egészért,és van,hogy sajnálom,hogy ezt az egészet el kell viselnie.legtöbbször ezeknek a furcsa keverékére jutok.mondhatnám,hogy mennyire nem szimpatikus,meg féltékeny vagyok,meg ilyenek.de nem.valószínűleg ha a helyzet nem így alakult volna,akkor próbáltam volna jobban közeledni hozzá.mert igenis szimpatikus.talán ez nehezíti meg leginkább.

tudom,hogy virágnyelven beszélek,de próbáltam megírni ezt a posztot úgy,hogy ne legyen belőle botrány.ha meg lesz,akkor nem sikerült.nem érdekel.tényleg nem értem.és tényleg foglalkoztat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.