olyanok rabja vagy, amiket utálsz?

nem élsz a szóval, csak érzed?

lázadsz?

lázadás ez egyáltalán?

tudod?

honnan tudhatnád?

ki vagy egyáltalán?

mindig mások a kérdéseid?

ugyanoda jutsz?

és válaszol valaki?

nem?

van értelme az egésznek?

ismered magad?

és ő?ismer?bárki?akárki?

más vagy egyáltalán?

sablon?

ember?

élet?

valami?

 újra netközelben.

valóságos csoda ez számomra 3 nap kihagyás után. :D

nem vagyok kocka, de komolyan, mindenki fb-ról tud meg pl. mindent.és ma analfabétának, civilizálatlan kis lököttnek éreztem magam.

mert eljutottunk oda, amikor már nem a szemtől szembe kommunikáció az elsőbbrendű.tudom, ezt épp egy blogon írom le.de ma rá kellett döbbennem, hogy még pl a német házit is neten kapjuk.kémiát is itt tanulok ( vagy épp nem tanulok) és én még a keveset gépezők között vagyok. durva. rossz. nem tetszik. és nem diszlájk, hanem nem tetszik.

 -Miért nem szóltál ,hogy most nem jössz el felénk?Még órákig is ott állhattam volna, ha nem hívlak fel.

-Miért, vártál?

-Igen.Mindig így van.Te hívsz, aztán arra jössz.

-Bocs.Legközelebb így lesz.

-Helyes.

-Képzeld, ma annyira beégtem.Teljesen otromba helyzet volt...rohangáltam fel-le a lakásban, és nem akartam átvenni a rendelést, mert nem száradt meg a maszk az arcomon és nem akartam úgy ajtót nyitni.

-Te lemondtál volna egy pizzáért?Én kb meztelenül is kinyitnám...

-Na jó, azt nem mondtam.Csak kicsit megvárattam.Egyébként hihetetlen, hogy neked rögtön ez jön le.Mármint bárki másnak meséltem, az nevetett egy jót, vagy ilyesmi.Mindig a gyomrodra gondolsz :)

-Jó, akkor jaaaaaaaj de vicces, jaaaaaj dejó :)))

-Befejezted?

-Ja.

-Jó.

  eltelik 10 perc, a lány csak az órát nézi

-Én megértem, hogy nem a pizzáról meg hasonlókról akarsz beszélgetni, de ak

-Ne már!A hülyeségeiddel húzol fel!Nem kell ezen megsértődni.Akkor legközelebb nem azt mondom, ami először eszembe jut, hanem amit hallani akarsz.Jó lesz?

-Nem, nem erről van szó.De nem szólsz hozzám, csak fekszel itt, mint egy bot.Szerinted mit gondoljak?

-Mert elfordultál.Most mit kezdjek veled?

    újabb néma percek

-Te szeretsz engem?(lány)

-Igen, szeretlek.Egész nap arra vártam, hogy jöhessek, aztán meg ilyen butaságokkal elveszed a kedvem az egésztől. Várj... te sírsz?

-Szereted a testvéred?És a szüleid?

-Hogy jön ez ide?Igen, szeretem őket.Megijesztesz...mi a baj?

-Találtam egy dossziét apánál.Azt mondta, csak a halála után nézhetem meg, de mindig kíváncsi voltam rá.Most már értem.Tele van képekkel rólam és rajzokkal, amiket adtam neki.Mindegyik alá gondosan odaírta a dátumot, és valami aranyos kis félmondatot, hogy mennyire szeret.Az utolsó bejegyzést épp mához 4 és fél éve írta.Évzárókor vagyok közelről lefotózva.Tudod, mi van odaírva?"csak lássam, milyen gyönyörű lány lesz"

 Az az igazság, hogy azt hiszem ,eljutottam arra szintre, hogy még erősebben bíráljam azt, amit írok.Nagyjából így már semmit sem.És megmondom őszintén, pont azért, mert kb 5 ember, de olvassa ezt, írok egy másikat is.Mert azt tudom ,hogy csak magamnak.És jobb írások születnek.Úgyhogy most edzeni fogom a pici szívem, hogy végre ne törődjek mással.

 Holnap, azaz február 14-én eljutunk az év egyik impozáns, roppant fontos és rendkívül érzelmekkel teli ünnepéhez, a Valentin naphoz.

Véleményem szerint ez egy nagyon fontos nap azoknak, akik igazán, örökre és reménytelenül meghülyültek.

Utálom.Ízig és vérig, elölről és hátulról, lentről és fentről.Utálja a fülem hallani, a szemem meg látni azokat a bizonyos V A L hangocskákat az elmúlt napokban, mert már akarva akaratlanul tudom, hogy E N T I N lesz a vége.Most mégis boldog vagyok.Mert túl leszünk rajta.

 Anyukám történetét használom fel egy olyan szituáció leírására, ami szerintem extra hétköznapi.(leegyszerűsítve lehetne a cím "Az ostoba eladó esete" is, de nem ítélünk első hallásra meg amúgy is.)

Mikor elmentem Angliába, azalatt ő titokban visszaszokott a cigire, mikor haza értem, már azzal várt.Jött hát a néhány hetes időszak, mikor kereste a hozzá leginkább passzoló dohányt.Ennél egy fokkal rosszabb helyzet alakult ki, mikor nyaralásra nem tett elegendőt, és a krétai márkákból próbáltunk kétségbeesve válogatni, szörnyülködve, hogy nincs Az Aromás Vogue, aminek egyébként füstölő illata van, szóval valamiben biztos eltér a többitől.Ám annál szörnyebbet el sem tudok képzelni, mint hogy elhúzzák az ember előtt a mézesmadzagot, aztán nem adják ki neki.

Nem, nem azért, mert nem múlt el 18.:)

Egyik nap haza felé beugrott az egyik győri benzinkúthoz, ahol mindig veszi aktuális ellátmányt.Látta, hogy a polcon még van imádottjából, szóval nyugodt lélekkel szólt az eladóhoz, hogy kér egy kartonnal(ugye az 10 darab, gyengébbek kedvéért).A srác oda is adta neki az összeset, mivel nem volt több raktáron.Ekkor érkezett a céltudatos, művelt, rafinált eladónő, aki lehordta, hogy miért nem hagyott kint egyet mutatóban.Mikor megkérdezte anya, ugyan minek, azt mondta, azért, hogy mindenki lássa, ők ilyet is árulnak.

-És akkor ha valaki bejön, de már csak az az egy van, és venni akar 1, azaz 1 darabot, maga nem ada oda neki?

-Nem.

-És ha 1 liter benzin van már csak, és valakinek üres a tankja, maga odaáll a kocsi mellé és megakadályozza, hogy tankoljon?

-Az más.

-És ha egy rétes van?

-Az is más.

-De a cigarettát nem.

-Nem.

-Jó.

Egy nálam 33szor tehetségesebb blogger így zárta volna a sorokat:

-Köszönöm az interjút.

 Az asztal alól fölnyúlnak emlékeim

A halottak is eszembe jutnak, pedig sohase gondolok rájuk
Kedvesemben a lányok, asszonyok összebúnak és dideregnek
Fuldokló kapkod valahol utánam
Tenyerembe dobom a fejem
Az a muzsika, a füveké, láttátok-e? szép volt
A föld meleg arcával simogatott, behunyt szemmel fekszem a szemében,
vele látok, egy kisgyerek lehelete ringat
S akkor valaki elszéled szivemből, rossz ő nagyon
Tegnap délután könnyezett a föld
Mi lesz fölösleges virágaimmal?

                                                                  József Attila